Stróbl Alajos (1856–1926)

A századforduló időszakának vezető szobrászegyénisége már egészen fiatalon maga mögött tudhatta első művészi sikereit. Bécsi tanulmányai befejeztével 1880-tól a budapesti Operaház szobrászati dekorációján dolgozott. Évtizedeken át a magyar főváros legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrászaként tevékenykedett. Munkássága egybeesett az osztrák-magyar kiegyezés (1867) utáni időszakkal, amely a városépítés rendkívüli mértékű felgyorsulását és Budapest mai arculatának kialakulását eredményezte.

Magyar művészek közül elsőként mintázta meg I. Ferenc József portréját, mellyel országos ismertséget szerzett. Pályafutása során leginkább portré- és egészalakos szobrászattal foglalkozott. A főváros meghatározó emlékművei közül ő készítette az államalapító magyar király, Szent István lovasszobrát, amely a budai Várban áll. Ugyancsak az ő alkotása Arany János 19. századi magyar költő emlékszobra, amely a magyar Nemzeti Múzeum előtt található, valamint a budai Várban, az Országos Széchenyi Könyvtár mellett felállított Mátyás-kút, amely a legendás 15. századi reneszánsz magyar királyt, Corvin Mátyást ábrázolja egy irodalmi nőalak és egy olasz humanista társaságában. 1898-ban készített Géniusz című szobrát az angliai Stanstedben 1918-ban első világháborús emlékműként állították fel.

Erősen ragaszkodott a nemzeti hagyományokhoz, de stílusában a reneszánsz, valamint a görög-római szobrászat elemei is ötvöződnek. Tökéletességre és precíz kompozíciók megvalósítására törekedett.

1885-től a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött, ahol megteremtette Magyarország első nemzetközi hírű szobrásziskoláját. Az 1900-as párizsi Világkiállításon Anyánk című műve – amely a XIX. századi magyar szobrászat egyik csúcspontja – nagydíjat nyert. A szobrot később a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg.