Bevezető

A magyar nyelv az egyik legnehezebben megtanulható nyelv hírében áll: számos egyedi szabállyal bír, és nem hasonlít a nemzetközileg ismertebb nyelvekhez. A finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, melynek, többek között, a finn és az észt nyelv is tagja. A magyarhoz az Oroszország ázsiai részén élő vogulok és osztjákok nyelve áll a legközelebb.

Az őstörténet

A nyelv kialakulása az i.e. II. évezredben, az Ural hegység környékén kezdődött el, amikor a finnugor népek a finn-premi (későbbi finn és észt), illetve ugor (későbbi magyar, vogul és osztják) ágakra váltak. Feltehetőleg egy éghajlatváltozás hatására i.e. 1000 körül az ugor ág is szétvált, és az ősmagyarok a Volga folyó és az Ural hegység déli része közti területre vándoroltak. Itt iráni nyelvű törzsekkel is kapcsolatba kerültek, az első évezred elején pedig volgai bolgár-török hatások is érték a népet.

A magyar törzsek egy része a 8. században nyugatabbra, a Kazár Birodalom Don és Donyec folyók közti részére (Levédia) vonult, de jelentős részük helyben maradt. Utóbbiakat a 13. század elején egy Domokos-rendi szerzetes, Julianus barát kutatta föl, és beszédüket is megértette. A “Magna Hungaria”-nak nevezett keleti területen maradt magyarokat már nem sikerült a Kárpát-medencébe telepíteni: országukat a tatárok pusztították el.

A 9. század első harmadában a levédiai magyar törzsek még nyugatabbra, a Szeret és a Dnyeszter folyók közi területre (Etelköz) vándoroltak. Itt a magyarség hét vezére vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérszerződést kötött, majd 895-ben birtokba vették a Kárpát-medencét. A terület akkori gyér szláv lakossága beleolvadt a magyarságba, de emléküket számos helynév őrzi.

A magyar nyelv egyedi jellegzetességei

-nincs habeo igénk: a birtokost ugyanúgy létigével fejezzük ki (például Van egy szép lakásom ’I have a nice home’, illetve Itt vagyok a buszmegállóban ’I am here, at the bus station’).

-ha megszámolunk valamit, akkor a jelzett szót nem tesszük többes számba: egy asztal ’one table’ – sok asztal ’many tables’ – ahol az asztal változatlanul egyes számban marad.

-gyakran térbeli viszonyításra utaló szavakkal, toldalékokkal fejezünk ki olyan dolgokat, ami más nyelvben inkább elvontként jelentkezik: pl. Emese beleesett Árpádba (beleszeretett, de ezt úgy fejezzük ki, mintha gödörbe esett volna).

Honfoglalás és államalapítás
A magyarság Árpád (kb. 845-907) nagyfejedelem vezetésével szállta meg a Kárpát medencét. A néppé kovécsolódásra és a kereszténység felvéltelére a 10-11. század folyamán került sor. Az Árpád dinasztia egyik tagja, Szent István 1000-ben koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától, megteremtve ezáltal a Magyar Királyságot.

A Szent Korona
Az egyik legrégebbi és leghosszabb időn át használt európai koronát a magyarok nem csak királyi jelvénynek, hanem a magyar államiség szimbólumának és ereklyének is tekintik, ezért Szent Koronának nevezik. A történelem során többször elrejtették és elmenekítették. A második világháború után az AEÁ őrizte, ahonnan csak 1978-ban került vissza. Jelenleg a magyar parlamentnek is otthont adó Országházban tekinthető meg.

Tatárjárás
1235-ben néhány domonkos szerzetesek indultak keletre felkutatni a honfoglalás előtt ott maradt magyarokat. Julianus barát viszont nemcsak az 500 éve elszakadt magyar törzsekről, hanem a mongolok várható támadásának híréről is beszámolt. A tatárok 1241-ben támadták meg az országot, súlyos vereséget mérve a királyi hadseregre. Több hónapon keresztül pusztítottak, irdatlan anyagi és demográfiai károkat okozva. Miután kivonultak, IV. Béla kiráy szinte újjá kellett építse az országot.

A keresztény egyház a középkori Magyarországon
A következő évszázadokban Magyarország Európa egyik vezető keresztény államává nőtte ki magát. Az Árpád dinasztia számos tagját a katolikus, egyet (Szent Piroska vagyis Eiréne) pedig az ortodox egyház szentjévé avatták. Az országban két érseki központ is működött és minden fontosabb szerzetesrend alapított kolostort. A Pálos szerzetesrend a 13. századi Magyar Királyságban jött létre. 1367-ben V. Orbán pápa engedélyével Pécsett alakult meg az ország első egyeteme.

Luxemburgi Zsigmond
A Német-Római Szent Birodalom császárai közül az egyik erősen kötődik Magyarországhoz. Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) magyar királyként kezdte meg pályafutását, majd cseh király és végül német császár lett. Európa egyik legjelentősebb uralkodója volt, aki személyesen kereste fel a spanyol, francia és angol királyokat, hogy megszüntesse a nagy nyugati egyházszakadást. Magyarországon, a nagyváradi székesegyházban temették el.

A Nándorfehérvári győzelem és a déli harangszó
Az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, pár évvel később pedig már Magyarország déli határához érkeztek a hódításaikkal. 1456-ban Nándorfehérvárt (ma Belgrád) ostromolták. Európa rettegett az oszmánok gyors előrenyomulásától, a pápa pedig elrendelte a mind a mai napig megszólaló déli harangszót, hogy keresztes katonákat toborozzanak a vár védelme érdekében. Az ostromot Hunyadi Jánosnak, a kiváló hadvezérnek sikerült felszámolnia, és a törököket visszavernie.

Mátyás kiráy
Hunyadi János fia, Mátyás király, a 15. századi közép-európai történelem egyik legjelentősebb uralkodója. Bölcs döntéseiről és igazságosságáról mesék és legendák szólnak. Számos humanistát és reneszánsz művészt hívott az udvarába, továbbá nagy hangsúlyt fektetett a mecénatúrára. Legfontosabb kulturális öröksége korának egyik legnagyobb könyvgyűjteménye, amelyet róla Bibliotheca Corviniananak neveztek el. Ezek közül ma 32 a Budai Várban levő nemzeti könyvtárban, további körülbelül kétszáz pedig a világ más rangos gyűjteményeiben tekinthető meg.

Az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalakulása
1526-ban az Európára rontó török hadak Mohácsnál legyőzték a magyar fegyveres erőket. 1541-ben elfoglalták Buda várát és megszállták az ország középső részét. A keleti területekből megalakul az Erdélyi Fejedelemség, amely a törököknek fizetett adó révén viszonylagos békét tudott teremteni. A nyugati területek megmaradtak mint Magyar Királyság, Habsburg uralom alatt. Ezt nevezik a magyar történelemben az ország három részre szakadásának. Az Erdélyi Fejedelemségben, Európa többi államával ellentétben, nem volt államvallás, és az 1568-as tordai országgyűlésen a világon elsőként mondták ki a vallásszabadság elvét. Ez a dátum egyben az unitárius vallási irányzat létrejöttének egyik fontos mérföldköve is.

Habsburg-ellenes szabadságharcok
Magyarország többször megpróbált megszabadulni az idegen uralomtól. 1703 és 1711 között II. Rákóczi Ferenc még XIV. Lajos francia királlyal is szövetségre lépett az ügy érdekében. 1848-ban, amikor forradalmak sepertek végig egész Európán, újabb lehetőségként merült fel a függetlenség megszerzésére, illetve az Erdéllyel való újraegyesülésre. Ha rövid időre is, de mindkét törekvés megvalósult. A Kossuth Lajos által vezetett magyar forradalmat csak az orosz cári hadsereg beavatkozása és a nemzetiségi ellentétek felszítása révén tudták leverni. Sok vezető politikus emigrációba kényszerült. A washingtoni Capitoliumban mindössze két külföldiek állítottak szobrot, ezek egyike Kossuth Lajos.

Kiegyezés
Magyarország 1867-ben Ausztria társállamává vált, visszanyerte területi egységét, és létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A magyar nép életében új korszak kezdődött, amely együtt járt a modernizációval, a nagy építkezésekkel, a felvirágzó tudományos és kulturális élettel. Ezt a korszakot tükrözi a Duna partján levő impozáns, neogótikus Országház, amely a világ egyik legszebb és legnagyobb parlamenti épülete.

I. világháború
A Monarchiában Magyarországnak egyedül saját külpolitikája nem volt. Ez vitte bele az országot az első világháborúba, és vezetett a trianoni diktátum végzetes döntéseihez. Magyarország területének és lakosságának a kétharmadát veszítette el, a magyarság jelentős hányada pedig a szomszédos országok uralma alá került, amelyek mind a mai napig a magyar népesség asszimilálására, és a magyarlakta területek etnikai arányainak megváltoztatására törekednek.

II. világháború
A második világháború során Magyarország átmenetileg visszaszerezte elveszített területeinek egy részét. A német befolyást azonban nem sikerült visszaszorítani, az ország 1944-ben katonai megszállás alá került, és deportálták a zsidó lakosság jelentős részét. Miután a német katonai uralmat a szovjet katonai uralom váltotta fel, 1945-ben a magyar hadifoglyokat és civileket is tömegével vitték el szovjet munkatáborokba. 1946 óta Magyarország államformája a köztársaság. A szovjet hadsereg jelenléte 1947-ben lehetővé tette a kommunista hatalomátvételt, melynek negatív hatásait az ország a mai napig sem heverte ki.

1956-os forradalom és szabadságharc
A kommunista berendezkedésről alig 10 év alatt kiderült, hogy egy pusztító, diktatórikus rendszer. Az 1956-ban kirobbant harc egyszerre irányult a kommunizmus és a szovjet megszállás ellen, és nagyban hozzájárult a kommunista rendszerek későbbi meggyengüléséhez. Ebben a fiatal generáció és a mérsékelt politikusok játszottak vezető szerepet Nagy Imre vezetésével. Az AEÁ bizalmasan jelezte a Szovjetuniónak hogy a magyarok szabadságharcosokat, a hangzatos nyilatkozatok ellenére, magukra fogják hagyni, ami után a szovjet hadsereg túlereje brutálisan leverte a forradalmat. Ezt egy példátlan megtorlás követette. A hatvanas évek közepétől enyhébb idők következtek, amit „gulyáskommunizmusnak” neveznek. Az egypártrendszer 1989-ben bukott meg, azóta Magyarország alkotmányos parlamentáris demokrácia.

Az Európai Unió felé
Az 1989-ben, szembeszállva a többi kommunista állam elvárásával, Magyarország átengedte Ausztriába a területére érkezett keletnémet állampolgárokat. Ez a lépés nagyban hozzájárul a kettészakadt német állam egységének visszaállításához. Az 1990-es években Magyarország belépett világ és Európa számos demokratikus nemzetközi szervezetébe, 2004-ben pedig tagja lett az Európai Uniónak. 2011-ben Magyarország látta el az EU elnökség feladatait.

A határon túli magyarség helyzete
A szomszédos országok által elcsatolt területek magyar lakossága Európában példátlan erőszakos asszimilációs nyomásnak és nyelvi jogsértéseknek van kitéve. Az Európa kulturális fővárosa címet elnyert erdélyi Kolozsár (ma Románia) polgármestere mindent megtesz az ellen, hogy a jelentős magyar közösséggel rendelkező város nevét magyarul is kiírják, a város magát multikulturálisnak nevező egyeteme pedig erőszakkal verette le a falaira oktatók által fölszegeszett magyar és német feliratokat. A székelyföldi Marosvásáhelyen a rendőrség fenyegeti azokat, akik kétnyelvű (román-magyar) utcanévtáblákat próbálnak kihelyezni. Szlovákiában ugyancsak azonnal leverik a földalatti mozgalmak által kihelyezett többnyelvű városnév táblákat, és a jogrend részét képezik a kollektív bűnösség elvét explicit kimondó Benes-dekrétumok. Noha számos európai példa (például Aland-szigetek, Dél-Tirol) bizonyítja hogy a hosszú távó stabilitást csak a területi autonómia megadása biztosíthatja, a magyar többségű elszakított területek, például az erdélyi Székelyföld el nem ismert népszavazáson is kért autonómiájának kivívása még várat magára. Ezt azonban csak késlelteni lehet: az önrendelkezés joga minden nemzeti közösséget megillet.